Minimálisan invazív gerinckezelés
A minimálisan invazív technikák egyre nagyobb teret hódítanak és szerepük egyre kevésbé kérdôjelezhetô meg. A hazai irodalom is bizonyította a minimálisan invazív technika elônyeit a hagyományos eljárásokhoz képest: a jóval kisebb vérvesztés, a gerincizomzat integritásának megôrzése, a rövidebb kórházi tartózkodás, a korai mobilizáció, a kisebb fájdalomszint és gennyedési kockázat. Olyan kórfolyamatok minimális invazív ellátását mutatjuk be lumbális csigolyainstabilitás, LV SI. A degeneratív kórképek esetében féloldali vagy kétoldali mini open technikát alkalmaztunk.
A félreértések leggyakoribb oka, hogy a különböző ellátóhelyeken, illetve az interneten részleges, főleg marketing-célzatú információkkal látják el pácienseket. Az alábbiakban érthetően elmagyarázzuk a fenti kifejezések értelmét és helyét a modern gerincsebészetben elsősorban azért, hogy segítsünk megelőzni a félig- vagy félretájékoztatásból eredő következményeket, amiket — a tapasztalatok szerint — sajnos mindig a beteg visel.
Mikrosebészet: Mikrosebészetnek hívják a sebészetnek azt a szakágát, amikor mikroszkóp vagy nagy nagyítású lupe segítségével a látótér megnagyítása mellett, elsősorban kis erek és idegek egyesítésén dolgoznak az orvosok.
Klasszikus mikrosebészeti beavatkozásnak számít minimálisan invazív gerinckezelés. A gerincsebészetben nem varrnak össze kis ereket vagy idegeket, de a látótér és a megvilágítás érdekében a mikroszkóp vagy lupe használata — képzettségtől és képességektől függően — hasznos lehet, ezért a gerincsebészeti képzésben ezen eszközök helyes használatát szorgalmazzák.
Szerepel a palettán a fejlődési rendellenességek, kopás vagy egyéb betegségek okozta gerincdeformitások korrekciója is.
Felmerül persze a kérdés, hogy ha a hangzatos marketing ellenére a betegnek végül cm-es heg van a hátán, illetve a műtét utáni kontroll MR-en a radiológus nem tudja azonosítani az elvégzett mikro műtét jeleit, akkor végeredményben milyen gyógyító beavatkozásról volt szó.
Kulcslyuk-sebészet: A kulcslyuk-sebészet egy gyűjtőfogalom, mely alá sok, minimálisan invazív eljárást besorolnak, főleg a köznapi nyelvben. Eredetileg az endoszkópos, laparoszkópos sebészeti megközelítésre használták, ahol valóban a hasba egy kulcslyuknál nem nagyobb résen keresztül jutottak be a sebészek pl.
Ugyanez a forradalmi változás zajlott le az ízületek sebészetében az arthroszkóp bevezetésével és egyre szélesebb körű használatával és a nagyízületi protézisek beültetését leszámítva ma már elenyésző számban kell hagyományos, ún.
A gerincsebészetben az előzőleg említett micordiscectomia, microdecompressio is besorolható a kulcslyuk sebészeti beavatkozások körébe, bár itt a metszés minimum cm, de a következőkben bemutatott endoszkópos technikák alkalmazása közel sem hozott olyan változást a gerincsebészetben, mint a hasi- nőgyógyászati- vagy ízületi kórképek kezelésében. Endoszkópos gerincsebészet: Az endoszkópos gerincsebészet több, mint 20 éves technika, mely reneszánszát éli bizonyos technológiai újításoknak köszönhetően.
Az endoszkóp alkalmazása során a bőrön 1 cm-es metszést vagy 2 db 1 cm-es metszést kell ejteni, amin keresztül a munkacsatorna bevezethető.
Ennek a technikának az előnye a minimális invazivitás, de egyben hátránya is, mert a szűk munkacsatornán keresztül a sebész technikai lehetőségei jelentősen korlátozottak. Ez főleg az esetleges szövődmények ellátásában jelent problémát, ezért a technika nemzetközi szakértői pl.
Chirstoph Siepe, Münchenminden előadásukban kiemelik, hogy az első eset ellátását olyan centrumban kell elvégezni, ahol a tapasztalat már rendelkezésre áll. Ilyen nincs ma Magyarországon, ezért a betegeknek az endoszkópos gerincsebészet nem javasolt.
A technika egyébként folyamatos fejlesztések tárgya és válogatott betegkörben, megfelelő tapasztalat esetén sikeresen és jó eredménnyel alkalmazható, ezért a jövőben az elterjedése várható. Lézeres gerincsebészet: A es években bevezetett lézeres technikák gyorsan kikoptak a modern gerincsebészeti centrumokból. Az orvosi lézer gerincsebészeti alkalmazásával kapcsolatban máig nem jelent meg olyan összehasonlító tanulmány, amely a lézeres porckorong-kezelés indokoltságát, előnyeit és hátrányait tudományos alapokon vizsgálata volna, a hagyományos, illetve mikrosebészeti technikával összehasonlítva.
Fontos minimálisan invazív gerinckezelés, hogy bár világszerte sok betegnek segített valamilyen lézeres gerincműtét, amíg ezek érvényességét nem támasztja alá nagyszámú és megbízható tudományos adat, addig — a hangzatos jellemzők és modernnek tűnő technikai részletek ellenére — nem ajánlott az alkalmazásuk a lehetséges komplikációk miatt. Összefoglalóan elmondható, hogy a gerincbetegek műtéti kezelésére megfelelő, biztonságos és hosszútávon is eredményes beavatkozás javasolt, mind orvosi, mind etikai szempontokat követve.
A porckorongsérv eltávolítás vagy a gerinccsatornában végzett idegfelszabadító műtétek esetében ezek az ún.
